Medveszálló

Képzelj el egy hatalmas, képzeletbeli szállodát. Nincs fogadó, nincs recepció, csak folyosók, ajtók és szobák. Minden ajtó mögött egy férfi pihen. Valaki törölközőben, valaki fürdőköpenyben, valaki teljesen meztelenül az ágyon. Szőrös has, erős karok, puha has, izmos mellkas, őszülő szakáll, kövér, vékony, fiatal, érett – mindenféle. Ez a Medveszálló.

Richard Cameron, londoni fényképész hozta létre ezt a projektet. Nem valódi szálloda, hanem egy folyamatos fotósorozat, amely a férfitest szépségét ünnepli minden formájában. A medvék, bocsok, nagydarabb testek, izmosabbak, idősebbek és fiatalabbak egyaránt helyet kapnak. A lényeg nem a tökéletes izomzat, hanem az, hogy a férfi magabiztosan, saját bőrében érezze magát.

A „bejelentkezés” egyszerű. A jelentkezők gyakran maguktól jelentkeznek a weboldalon vagy a közösségi oldalakon. Mások ajánlására jönnek, vagy a fényképész találkozik velük medvetalálkozókon, versenyeken, rendezvényeken. Londonból indul, de a fényképezőgépe és a hírhedt fürdőköpeny gyakran úton van. A férfi kap egy szobaszámot, majd egy rövid, játékos kérdéssort tölt ki: mi a kedvenc szállodája a világon, mi a legcsibészebb dolog, amit valaha szállodában csinált, mit rendelne a minibárból, meztelenül alszik-e, kemény vagy puha matracot szeret-e. Ezek a válaszok is megjelennek a képek mellett, így a látogató nemcsak a testet, hanem a személyiséget is megismeri.

A fotózások valódi szállodai szobákban készülnek. Az alany levetkőzik annyira, amennyire neki kényelmes – alsóneműben, törölközőben vagy teljesen meztelenül. A képek között mindig van fürdőköpenyes, ágyas, fürdőszobás felvétel. A fényképész együttműködik a modellel: a végleges képeket közösen választják ki. Ha valaki nem tetszik magának egy képen, az nem kerül fel.

A projekt szándékosan erotikus hangulatú. A szállodai szoba eleve ilyen tér: titkos találkozók, alkalmi kalandok, szabadabb viselkedés helye. A Medveszálló ezt a hangulatot használja ki. Nem pornográfia, de nem is szemérmes. A szőrös mellkas, a hason lefutó szőrsáv, a törölköző alól kilátszó comb, a meztelen háton fekvő férfi mind látható.

Több mint négyszáz férfi „lakott” már itt. Van, aki először állt kamera elé, van, aki visszatérő vendég. Van, aki kerekesszékben, van, aki hallókészüléket visel, van, akinek protézise van. A fényképész büszke arra, hogy helyet ad azoknak is, akiket más projektek gyakran kihagynak. Ahogy ő fogalmaz: nem érti, miért lenne kevésbé kívánatos valaki csak azért, mert kerekesszéket használ vagy protézissel él.

A nagyobb testek megítélése is változott az évek során. A „aputest” megjelenés divatba jött, de a fényképész szerint még hosszú út van addig, amíg a valóban kövér férfiak is teljes társadalmi elfogadást kapnak. A küzdelem folytatódik – szobáról szobára, fényképezésről fényképezésre.

A projektnek már rövid dokumentumfilmje is készült. Steven, aki maga is „vendég” volt, a színfalak mögé enged bepillantást, és néhány modellel beszélget arról, miért vállalták a meztelen fotózást. Van belőle meztelen és visszafogottabb változat is.

A Medveszálló weboldala folyamatosan bővül. Új szobák nyílnak, új férfiak jelennek meg. A fényképész szívesen készítene könyvet is a legjobb képekből, ha egyszer a szálloda bezárja az ajtóit. Addig is mindig van szabad szoba. Aki szeretne bejelentkezni, írhat neki. Fizetés nincs, csak a közös munka és a digitális képek. A feltétel egyszerű: elmúlt tizennyolc éves, és vállalja az arcát.

Ez a projekt a medveközösség egyik legőszintébb tükre. Nem ígér tökéletességet. Azt mutatja, ami van: szőrös, erős, puha, érett, kívánatos férfitesteket, amelyeket érdemes megnézni, és amelyekre érdemes vágyakozni. A Medveszálló ajtaja nyitva áll. Lépj be, és nézd meg, ki vár a következő szobában www.bearhotel.net.